Hatalmas vereséget szenvedett a vasárnapi európai parlamenti választásokon Olaf Scholz német kancellár hármas koalíciója. Bár – szemben Franciaországgal – a kormány bukásával és előrehozott választásokkal (jelen pillanatban) nem kell számolni, vesszőfutás lehet a koalíció számára a következő Bundestag-választásokig hátralévő bő egy év. A fő ellenzéki erő, a CDU/CSU eredménye kimagaslik a mezőnyből, de most mégsem róla, hanem a második helyre befutott szélsőjobboldali AfD-ről szólnak a szalagcímek, kisebb részben pedig egy új radikális baloldali, de az AfD-hez hasonlóan Ukrajna támogatásával szemben kritikus pártról, a BSW-ről. A mostani választás mindennél jobban feltárta, hogy 35 évvel a berlini fal leomlása után mekkora szakadék húzódik az egykori Nyugat- és Kelet-Németország között: a volt NDK területén szinte mindenhol az AfD végzett az élen, a BSW harmadik helyre futott be, míg a kormánykoalíció pártjai lényegében láthatatlanokká váltak.
A Donald Tusk lengyel miniszterelnök mögött álló pártszövetség, a Polgári Koalíció (KO) szűk győzelmet aratott fő ellenfelével, a Jog és Igazságossággal (PiS) szemben az európai parlamenti választásokon. A kormánykoalíció másik két ereje azonban látványosan gyengült, ami nem feltétlenül van Tusk ellenére – írja az Onet.pl.
Az Alternatíva Németországnak (AfD) csaknem 16 százalékos eredménnyel második helyen végzett az EP-választásokon Németországban, azonban a több botrányban is érintett listavezetőjük, Maximilian Krah nem lesz a párt európai parlamenti delegációjának tagja – írja a Tagesschau.de.
Az Európai Unió 27 országában tartották csütörtöktől vasárnapig az európai parlamenti választásokat. Bár az EP-választások közvetlen közjogi következménnyel nem járnak, több országban jelentős politikai változásokat okoztak az eredmények. Európa legnépesebb országában és vezető gazdaságában, Németországban súlyosan meggyengült a kormánykoalíció, és második helyre jött fel a szélsőjobboldali AfD. Az EU második számú vezető tagállamában, Franciaországban pedig Emmanuel Macron pártja akkora vereséget szenvedett, hogy az elnök feloszlatta a nemzetgyűlést, amivel egyben a kormány is megbukott, és új választások következnek. Ami az EP-választások összképét illeti: az Európai Parlamentben szemmel látható a jobbra tolódás, de igazi jobboldali áttörés nem következett be. Továbbra is a centrista pártok vezető szerepe körvonalazódik, az Európai Néppárt győzelme pedig azt jelenti, hogy Ursula von der Leyen jó eséllyel folytathatja az Európai Bizottság élén.
Rekord részvétel mellett zajlott le ma az első összevont, önkormányzati és európai parlamenti választás. A főpolgármesteri posztért zajló versenyben óriási izgalmak mellett, egészen minimális előnnyel nyert Karácsony Gergely. A megyei jogú városok esetében nettó módon számolva a Fidesz nyert pozíciókat (4-3). Az EP-szavazáson a kormánypártok 44% felett végeztek, a Tisza Párt pedig majdnem elérte a 30%-ot.
Szivárognak az európai parlamenti választások eredményei az uniós tagországokból. Emmanuel Macron francia elnök pártja nagyon rosszul szerepelt, Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése egyértelmű győzelmet aratott. Macron feloszlatta a Nemzetgyűlést, új választások jönnek, a kormány megbukott. Belgiumban országos választásokat is tartottak, ahol rosszult szerepelt Alexander De Croo miniszterelnök pártja, aki ezért lemondott posztjáról. Lengyelországban az exit pollok szerint Donald Tusk kormányfő Polgári Koalíciója győzelmet aratott. Németországban nagyot buktak az Olaf Scholz vezette kormánykoalíció pártjai, hárman összesen szereztek 31 százalékot, míg a legfőbb ellenzéki erő, a CDU/CSU 30 százalékot ért el. 16 százalékkal – országos választáson először – második helyre futott be a szélsőjobboldali AfD. Szlovákiában a vezető ellenzéki erő, a liberális Progresszív Szlovákia szerezte meg az első helyet 27,81 százalékkal, Robert Fico miniszterelnök pártja, a Smer 24,76 százalékon végzett. A felvidéki magyaroknak nem lesz politikai képviselete az EP-ben, mivel a Magyar Szövetség 3,88 százalékával nem érte el az 5 százalékos küszöböt.
Mintegy 1 egységgel erősödött a vasárnap éjjeli illikvid kerekedésben a forint az euróval szemben 390,3 körülig az önkormányzati és EP-választási eredmények mellett.
Két célját is teljesítette a Tisza Párt a mai választásokon - értékelte a vasárnapi önkormányzati és EP-választási eredményeket Magyar Péter, a párt alelnöke. Szerinte most már hivatalos: ők a legnagyobb ellenzéki párt.
A mai napon két választást tartottak, mindkettőt megnyertük - vélekedett a miniszterelnök a Fidesz-KDNP eredményváróján.
Az Opinio Italia és az olasz közmédia, a Rai megbízásából készült exit poll szerint Giorgia Meloni pártja, az Olasz Testvérek a várakozásoknak megfelelően teljesített a 2024-es európai parlamenti választásokon, ugyanis akár a szavazatok 30 százalékát is megszerezhette.
A Nemzeti Választási Iroda elkezdte közzé tenni az európai parlamenti választási adatokat.
Szinte végleges eredmények vannak már a spanyol EP-választásokon (99,6%-os feldolgozottság), és így kiderült, hogy a spanyol néppárt a 61-ből 22 mandátumot szerzett meg.
A Transtelex arról ír, hogy egy exit poll szerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elérte a bejutáshoz szükséges 5 százalákos szavazatarányt, ezáltal kettő képviselőt is küldhet az Európai Parlamentbe.
A lengyelországi exit poll-adatok szerint egyértelmű győzelmet aratott a Donald Tusk miniszterelnök mögött álló pártszövetség, míg az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) több mint 4 százalékkal lemaradva követi – írja az Onet.pl.
Mandátumbecslést tett közzé a Politico az Európai Parlament összetételére vonatkozóan: a várakozásoknak megfelelően az Európai Néppárt (EPP) szerezte meg a legtöbb helyet.
Az osztrák közszolgálati média, az ORF arról számolt be, hogy a becslések szerint a szélsőjobboldalhoz sorolt Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) végezhetett az első helyen a szavazatok 27 százalékával. Ezzel az Identitás és Demokrácia (ID) nevű EP-frakció alapítói közé tartozó szabadságpártiak zsebelhették be a legtöbb, hat mandátumot a nyugati szomszédunkban.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz erők jelentették be.
Az ÁKK vezére, az MNB vezető közgazdásza és a VIG befektetési igazgatója volt a Checklist hétvégi különkiadásának vendége.
Az ipar, a kiskereskedelem és a külkereskedelem sem alakult szépen.
Vezetéstechnikai szakértőt kérdeztünk.
